Találkozás Katy Rose-al

Sziasztok! Meghoztam a 11. részt! Mostantól úgy lesz, hogy amikor megvan az 5 „imádom” szavazat, akkor jön új rész! Bár nagyon örülnék pár kommentnek, de a szavazatoknak is. Köszönöm a kritikákat is amiket kaptam!Remélem tetszik ez a rész!Jó olvasást!

Harry odalépett hozzám és leült mellém. Azt a döntést láttam jónak, hogy most azonnal el kell mennünk Katy-hez. Nem mondhatom el Harry-nek, hogy mit láttam, mert lehet rosszul láttam.

-          -Most el kell mennünk Katy-hez. – álltam fel idegesen

-          -De miért?- kérdezte

-          -Addig nem mondhatok semmi, amíg nem vagyok biztos benne. – öleltem át

-          -Oké, de tudd, hogy nagyon szeretlek!- megcsókolt és elindult velem kézen fogva az ajtó felé

Az utcát nézegetve vártam, hogy Harry bezárja az ajtót és végre indulhassunk. Nagyon izgatott voltam, hiszen nem tudtam mi fog történni ott. Abba az egy dologban biztos voltam, bármi is történik én nem fogom elengedi a fiút aki megváltoztatta az életemet, mert  szeretem.

-         -Kocsival menjünk vagy gyalog?- kérdezte

-          -Mehetnénk kocsival? Most nem szeretnék sétálni. –mondtam

-          -Persze. –nyitotta ki a kocsi ajtót

A  kocsiban ültünk és kerestük a házszámot amit Katy leírt nekem egy lapra. Sokat bolyongtunk a városban, de legalább bírtunk beszélgeti. Erőt vettem magamon és rákérdeztem egy témára ami egy kis feszültséget okozott.

-          -Te szeretnél egyszer egy kisbabát?- kérdeztem halkan

-         - Hát majd valamikor biztos, de az még nem most lesz!- nevette el magát

-          -És hány évesen gondoltad?- érdeklődtem

-          -25-30.Szerintem még nem állok készen egy kisbabára. Még túl fiatal vagyok. –jelentette ki

-          -Értem… - mondtam

Nagyon jó… Harry még nem akar kisbabát 5-10 évig, én meg lehet, hogy terhes leszek. Érjünk már oda, négyszemközt kell Katy-vel beszélnem erről a témáról. Egy ideig nagy csend volt a kocsiban, szinte tapintani lehetett a feszültséget. A nagy csendet telefon csörgés oldotta fel, Harry-t hívták.

-          -Heló!- szólt bele a telefonba

-          -Harry! Ariana sosem lesz olyan  jó mint Perrie, Eleanor vagy Sophia!- mondták és letették a telefon másik oldalán lévő fiúk

-          -Ezt nem hiszem el! Miért nem tudják felfogni, hogy én téged szeretlek?- idegesedett fel

-           -Nem tudom, de nem is érdekel, mert csak a kettőnk szerelme a fontos és nem az, hogy mások mit gondolnak. – néztem rá

-          -Nézd! Megérkeztünk. – mondta és kiszállt a kocsiból velem együtt

-       -   Gyere!- szóltam neki és elindultam az ajtó felé

-        -  Bekopogtunk és egy vörös hajú lány nyitott ajtót. Nem sokkal volt idősebb nálam, talán 2-3 évvel.

-          Szia Ariana. Te biztos Harry vagy!- nézett rá

-          Katy, beszélnünk kell!- mondtam

-          Gyertek be!- nyitotta tágasabbra az ajtót

-          Leültünk az asztalhoz és elkezdtünk beszélgetni.

-          Szóval, akkor azt kérded, hogy miért láttad előre, azt, hogy nincs tojás. – nézett rám

-          Igen. – válaszoltam

-          -Vannak  egyesek akiket olyan vámpír harapott meg, aki különleges volt. Ez úgy működik, hogy a vámpír aki megharapott az örökölte ezt az erőt és átadta neked. Ne félj, mert ez különlegesség és nem átok.-mondta 

-          -Beszélhetnénk pár szót négyszemközt?- kérdeztem

-          -Persze! Harry te addig kimennél?- nézett Harry-re Katy

-          -Már itt se vagyok!- nevette el magát

-          Amint kiment a szobából én rákérdeztem arra a bizonyos dologra, amit Harry előtt nem mertem.

-          -Ma mielőtt elindultunk ide, furcsa dolog történt velem. Ültem a TV előtt és úgymond „látomásom” volt.

-         - És mit láttál?- kérdezte kíváncsian 

-          -Egy kisbabát. –mondtam

-         - Érdekes… Ti már voltatok „úgy” együtt Harry-vel?- gondolkodott

-        -  Igen, de ugye nem vagyok terhes?- kérdeztem

-         - Add a kezed!- utasított

-          Megfogtam a kezét és becsuktam a szemem. Egy kis bizsergést éreztem.

-          -Nem. Még nem vagy az, de nagy az esély rá, hogy nemsokára az leszel. –nézett a szemembe

-         - Mi? Nincsen valami ellenszer, vagy valami?- idegesedtem fel

-        -  De van…Gyere vissza holnap és megtaláljuk a kiutat. - próbált megnyugtatni

-           -Oké. Most mennem kell. Szia. –köszöntem el

Nagyon megijedtem amikor Katy azt mondta, hogy terhes lehetek. Harry-nek ezt nem szabad megtudnia!

      

-