13.rész.-Boldog Karácsonyt!

Hali.Hoztam egy karácsonyi részt,Remélem tetszik.Lenne egy kérésem.Aki olvassa a blogot az vagy chat-be,vagy komiba írja meg, hogy mit szeret a blogban és, hogy olvasná-e tovább.Utólag is Boldog Karácsonyt!

Fáradtan, de mégis boldogan ébredtem, azzal a tudattal, hogy karácsony van és mindenki boldog meg a családjával van. Nekem már nincs családom, de van egy barátnőm akinek megpróbáltam megvenni az utóbbi időben a legjobb ajándékot, szerintem sikerült.

Kimentem a konyhába, hiába kerestem Hope-ot, mert csak egy cetlit hagyott, hogy „Elment boltba, mert nincsen itthon kaja”. Hahaha. Nekem ezt mondhatja, mert már nagyon régen ettem ételt, csak vért ihatok. Egyébként Harry-n sokat gondolkodtam és talán mégsem illettünk össze annyira. Engem már annyira nem érdekel, ha akar valamit akkor keresni fog, de az biztos, hogy nem én fogok kezdeményezni.

Leültem a kanapéra és elővettem az egyik könyvemet, majd elkezdtem olvasni. Annyira belemerültem, hogy észre sem vettem, amikor a telefonom csörögni kezdett, méghozzá Katy Perry Firework, csak egy embernek állítottam be és az Harry. Felvettem.

-Szia. –köszöntem halkan

-Szia. Boldog Karácsonyt!- válaszolta

Összeráncolt szemöldökkel néztem magam elé és magamban kérdeztem „Mi van?”

-Kösz.- mondtam

-Ennyi?- kérdezte

-Most mit vársz? Azt, hogy örüljek annak, hogy napokig kétségek közt hagysz vagy azt, hogy hálás legyek amiért idedobsz egy „Boldog Karácsonyt!”mondatot ? Szerintem akkor kicsit eltévedtél. – akadtam ki

-Sajnálom. – mondta

-Oké. –mondtam és letettem a telefont

Na, ez a nap is jól kezdődik. Kicsit elszomorodtam, de a napomat feldobta, hogy Hope kb. 2 percen belül megérkezett és hozott magával egy hatalmas fenyőfát és egy szatyrot tele díszekkel, azzal az utasítással, hogy díszítsem fel a fát. A szatyorban voltak gömbök, girlandok, égők, csillag és még rengeteg dísz. Kellett egy kis idő mire végeztem vele, de szerintem szép lett.

Kimentem a konyhába, Hope éppen halat sütött.

-Mit segítsek?- kérdeztem

-Ömm… csinálod te a mézeskalácsot?- nézett rám

-Persze. – válaszoltam

Nekiálltam csinálni, de egy apró tényező megzavart, mégpedig az, hogy kopogtak.

Megmostam a kezem, utána pedig siettem az ajtóhoz. Sajnos egy váratlan vendég volt az, akire nem igazán számítottam.

-Te meg mit keresel itt?- néztem az ajtóban álló Harry-re

-Hozzád jöttem. Nézd, tudom, hogy nagyot hibáztam amikor elküldtelek és nagyon sajnálom. Egyszerűen azóta sem tudom felfogni, hogy miért tettem. Talán azért, mert nem tudtam elviselni azt, hogy annyira szeretlek, hogy nem bírnék fájdalmat okozni neked. Tudod a kincs amit a kezeim közt tartottam egyik pillanatról a másikra hullott ki. A kincs pedig te voltál, te Ariana. Esküszöm, ezentúl nem fogok soha többé fájdalmat okozni és vállalom a felelősséget a gyerekünkért, ha megszületik. Csak kérlek, bocsáss meg nekem!- ismerte be Harry, én pedig a könnyeimet tartottam vissza végül nyakába borulva megöleltem

-Szeretlek. – suttogtam

-Én is téged. – mondta és megcsókolt

Bementünk a házba és egy kérdő szempárral találtuk szembe magunkat

-Akkor ti most újra együtt vagytok?- nézett felhúzott szemöldökkel Hope

-Igen. – mondtuk egyszerre

-Na, ide figyelj Harry! Ha még egyszer megbántod Ariana-t, akkor nagyon csúnya halált halsz!- mondta nevetve Hope

-Esküszöm, hogy soha többé nem bántom meg! – válaszolta

Harry még maradt egy kis ideig, de neki is mennie kellett a családjához, ezért ketten maradtunk a lakásba.

 Végül egész jóra sikerült a karácsony, főleg, hogy Hope- nak tetszett az ajándék amit adtam és én is kaptam tőle egy űberkirály magas sarkút

12.rész.-Talán sosem szerettél

 Sziasztok :)
Köszönöm az 5 szavazatot és az 1 komit :)
Remélem ez a részi is tetszik,jó olvasást :)

Hazamentünk, mert már sötét volt. Az úton egy szót sem szóltam, mert egy hang sem jött ki a torkomon a döbbenettől… Harry azért próbálta kihúzni belőlem, hogy miért vagyok ilyen kedvtelen és, hogy miről beszéltem Katy-vel, de én nem szólaltam meg csak magam elé bámultam ki az ablakon.

Benyitottunk a ház ajtaján és öt kérdően néző szempárral találtuk magunkat. Igen, gondolhattam volna, hogy a fiúk ismét nem hagyják abba a piszkálódást…

-Ezt meg minek hoztad magaddal?- gúnyolódott Niall

-Fejezzétek már be! Azt hiszitek a ti barátnőitek jobbak? Perrie-n több a festék mint a falon, Eleanor- ban semmi különleges sincs,Sophiat meg senki nem szereti!- ordibált Harry

Amúgy ezzel hatalmas vitát indított el, mert az összes fiú, barátnője védelmére kelt és engem kezdtek szidni. Én már nem bírtam hallgatni ezért bementem a szobába.

Az éjszaka viszonylag gyorsan eltelt, pedig nagyon sok ideig csak a kiabálást hallgattam.

Reggel fáradtan, nyűgösen és betegen ébredtem. Nem tudtam, hogy mi a bajom, az biztos, hogy köhögtem és megmozdulni se tudtam…

-Jó reggelt szerelmem!- fordult felém Harry

-Jobbat!- néztem rá

-Mi a baj?- kérdezte aggodalmaskodva

-Azt hiszem beteg vagyok… nem tudok megmozdulni!- próbálkoztam feltolni magam,de sikertelen volt

-Gyere segítek!- mondta és segítet felülni

-Hozok valami kaját meg főzök teát. – mondta és kiment

Gondterhelten ültem az ágyon és még mindig nem akartam beszélni Harry-vel, arról a témáról. Tudom, hogy egyszer be kell neki vallanom, de most még félek. Mi lesz, ha többé már nem fog szeretni? Mi lesz, ha elhajít magától és talál egy másik, különleges lányt?

Az lesz a legjobb, ha tőlem tudja meg és nem mástól.

-Éhes vagy? Remélem igen, mert nagyon fincsi kaját hoztam.  –mondta és letett a polcra egy tálcát

-Harry valamit meg kell beszélnünk. –szólaltam meg

-Mi lenne az?- ült le mellém

-Katy azt mondta, hogy állapotos leszek… - válaszoltam szinte suttogva

-Mi van?-Harry becsukta a szemét

-Én…- dadogtam

-Ezt nem sziszem el… mondtam, hogy még nem akarok gyereket! –kiabált

Kinézett az ablakon, majd megfogta a táskámat és elkezdte beledobálni a cuccaimat.

-Most elmész!- zárta le rövidre a témát és kidobta az ajtón az utcára a táskámat

-Neked mi bajod van? Nem tehetek róla, nem az én hibám!- mentem az ajtó felé

Kimentem az ajtón és kerestem Harry ablakát, benéztem.

-Mit akarsz? Mondtam, hogy menj el!- nyitotta ki az ablakot

-Remélem tudod, hogy köztünk mindennek vége!- kiabáltam

Elindultam London utcáin, táskámat fogva. Tudtam, hogy most csak egy helyre mehetek, Hope-hoz. Nála mindig legetek akármennyi napot, mert ő nem csak a legjobb barátnőm, hanem már olyan mintha a testvérem lenne

Találkozás Katy Rose-al

Sziasztok! Meghoztam a 11. részt! Mostantól úgy lesz, hogy amikor megvan az 5 „imádom” szavazat, akkor jön új rész! Bár nagyon örülnék pár kommentnek, de a szavazatoknak is. Köszönöm a kritikákat is amiket kaptam!Remélem tetszik ez a rész!Jó olvasást!

Harry odalépett hozzám és leült mellém. Azt a döntést láttam jónak, hogy most azonnal el kell mennünk Katy-hez. Nem mondhatom el Harry-nek, hogy mit láttam, mert lehet rosszul láttam.

-          -Most el kell mennünk Katy-hez. – álltam fel idegesen

-          -De miért?- kérdezte

-          -Addig nem mondhatok semmi, amíg nem vagyok biztos benne. – öleltem át

-          -Oké, de tudd, hogy nagyon szeretlek!- megcsókolt és elindult velem kézen fogva az ajtó felé

Az utcát nézegetve vártam, hogy Harry bezárja az ajtót és végre indulhassunk. Nagyon izgatott voltam, hiszen nem tudtam mi fog történni ott. Abba az egy dologban biztos voltam, bármi is történik én nem fogom elengedi a fiút aki megváltoztatta az életemet, mert  szeretem.

-         -Kocsival menjünk vagy gyalog?- kérdezte

-          -Mehetnénk kocsival? Most nem szeretnék sétálni. –mondtam

-          -Persze. –nyitotta ki a kocsi ajtót

A  kocsiban ültünk és kerestük a házszámot amit Katy leírt nekem egy lapra. Sokat bolyongtunk a városban, de legalább bírtunk beszélgeti. Erőt vettem magamon és rákérdeztem egy témára ami egy kis feszültséget okozott.

-          -Te szeretnél egyszer egy kisbabát?- kérdeztem halkan

-         - Hát majd valamikor biztos, de az még nem most lesz!- nevette el magát

-          -És hány évesen gondoltad?- érdeklődtem

-          -25-30.Szerintem még nem állok készen egy kisbabára. Még túl fiatal vagyok. –jelentette ki

-          -Értem… - mondtam

Nagyon jó… Harry még nem akar kisbabát 5-10 évig, én meg lehet, hogy terhes leszek. Érjünk már oda, négyszemközt kell Katy-vel beszélnem erről a témáról. Egy ideig nagy csend volt a kocsiban, szinte tapintani lehetett a feszültséget. A nagy csendet telefon csörgés oldotta fel, Harry-t hívták.

-          -Heló!- szólt bele a telefonba

-          -Harry! Ariana sosem lesz olyan  jó mint Perrie, Eleanor vagy Sophia!- mondták és letették a telefon másik oldalán lévő fiúk

-          -Ezt nem hiszem el! Miért nem tudják felfogni, hogy én téged szeretlek?- idegesedett fel

-           -Nem tudom, de nem is érdekel, mert csak a kettőnk szerelme a fontos és nem az, hogy mások mit gondolnak. – néztem rá

-          -Nézd! Megérkeztünk. – mondta és kiszállt a kocsiból velem együtt

-       -   Gyere!- szóltam neki és elindultam az ajtó felé

-        -  Bekopogtunk és egy vörös hajú lány nyitott ajtót. Nem sokkal volt idősebb nálam, talán 2-3 évvel.

-          Szia Ariana. Te biztos Harry vagy!- nézett rá

-          Katy, beszélnünk kell!- mondtam

-          Gyertek be!- nyitotta tágasabbra az ajtót

-          Leültünk az asztalhoz és elkezdtünk beszélgetni.

-          Szóval, akkor azt kérded, hogy miért láttad előre, azt, hogy nincs tojás. – nézett rám

-          Igen. – válaszoltam

-          -Vannak  egyesek akiket olyan vámpír harapott meg, aki különleges volt. Ez úgy működik, hogy a vámpír aki megharapott az örökölte ezt az erőt és átadta neked. Ne félj, mert ez különlegesség és nem átok.-mondta 

-          -Beszélhetnénk pár szót négyszemközt?- kérdeztem

-          -Persze! Harry te addig kimennél?- nézett Harry-re Katy

-          -Már itt se vagyok!- nevette el magát

-          Amint kiment a szobából én rákérdeztem arra a bizonyos dologra, amit Harry előtt nem mertem.

-          -Ma mielőtt elindultunk ide, furcsa dolog történt velem. Ültem a TV előtt és úgymond „látomásom” volt.

-         - És mit láttál?- kérdezte kíváncsian 

-          -Egy kisbabát. –mondtam

-         - Érdekes… Ti már voltatok „úgy” együtt Harry-vel?- gondolkodott

-        -  Igen, de ugye nem vagyok terhes?- kérdeztem

-         - Add a kezed!- utasított

-          Megfogtam a kezét és becsuktam a szemem. Egy kis bizsergést éreztem.

-          -Nem. Még nem vagy az, de nagy az esély rá, hogy nemsokára az leszel. –nézett a szemembe

-         - Mi? Nincsen valami ellenszer, vagy valami?- idegesedtem fel

-        -  De van…Gyere vissza holnap és megtaláljuk a kiutat. - próbált megnyugtatni

-           -Oké. Most mennem kell. Szia. –köszöntem el

Nagyon megijedtem amikor Katy azt mondta, hogy terhes lehetek. Harry-nek ezt nem szabad megtudnia!

      

-        

FIGYELEM!

Sziasztok olvasóim!
Bele kezdtem még egy blogba az a neve,hogy My brother Harry Styles!
Egy lányról szól aki Harry Styles húga, elköltözik a szüleitől és sok bajba keveredik,de vajon meddig bírja?
Tarts velem és kiderül!
Részlet a prológus-ból:
-Benne vagyok,de éhen halok szóval menjünk enni.-mondtam és elindultunk az étkező felé
Igazából nem is zavart,hogy itt maradhatok még pár órát,hiszen szerettem itt lenni,de szükségem is van egy kis magánéletre,bulira.
-Mi jót főztél anya?-kérdeztem és leültem egy székre
-Én semmit.Ezt kivételesen apátok főzte.Igaz Des?-mondta anya apára nézve
-Gondoltam most,hogy elmész,ez jó emlék lesz.-szólalt meg apa
Apa nem a legvidámabb ember,de amikor anyára néz vagy vele van akkor minden megváltozik.Számomra ők az álompár,hiszen sosem veszekedtek és annyira jól kijönnek,hogy az szinte varázslatos.
Itt olvashatod: http://mybrotherharrystyles9.blogspot.hu/

A sütés

Sziasztok!Visszatértem egy új résszel a blogomba.2 komi után új rész!
Remélem tetszeni fog.Jó olvasást!






Fáradtan,de felkeltem és egy ismerős helyen találtam magam.Körbe néztem,láttam,hogy Harry szobájában vagyok és ő alszik.Már csak az a kérdés,hogy hogyan jutottam ide.
Nem szerettem volna felkelteni,mert biztos fáradt még,ezért kimentem a nappaliba ahol a 4 fiú ült.
-Na,még egy 1 éjszakás kalandból való lány.-jegyezte meg egyből Niall
Kétségbe esetten néztem rájuk,de őket nem érdekelte.
-Nyugi cica,Harry amint kijön a szobából le fog rázni.-tette hozzá Louis
Ahogy ezt kimondta,Harry kijött a szobából és egy ideig csendben állt,de végül megszólalt.
-Mi folyik itt?-kérdezte
-Ezt mi is kérdezhetnénk!Tegnap egész esete nem láttunk.-mondta Liam
-Azért mert Ariana-val voltam.Van valakinek baja vele?-kérdezte és átkarolta a vállam
-Igen!-mondta egyszerre a 4 srác
-Nem érdekel,mert én csak őt szeretem!Ha nem tetszik valami akkor be lehet vonulni szépen a szobátokba!-kiabált Harry
-Inkább menjünk moziba.-mondta Zayn és elmentek
Annyira örültem,hogy így kiált mellettem.Azt viszont nem értem,hogy miért mondák azt a fiúk,hogy " 1 éjszakás kaland",de nem is érdekel mert szeretem őt.
-Egyedül vagyunk.Bármit meg tehetünk...-mondta Harry és megcsókolt
-Van egy ötletem.-mondtam
-Igen?Mi lenne az?-kérdezte mosolyogva
-Süssünk sütit,krémeset.-mondtam és hozzá bújtam
-Benne vagyok,de nem igazán erre gondoltam.-mondta és elővett egy tálat a sütéshez
Harry gyúrta a tésztát én pedig a krémet csináltam.Majdnem kész volt a krém a sütihez amikor észrevettem,hogy nincs tojás.
-Nincs itthon tojás!-mondtam szomorúan a hűtőt bámulva
-Honnan tudod?Még ki sem nyitottad a hűtőt.-mondta Harry
-Pedig láttam,hogy nincs itthon.Lehet csak képzelődtem.-mondtam és kinyitottam a hűtőt
-Tényleg nincs itthon.-mondtam furcsállva
-Ez félelmetes..előre láttad.-válaszolta
-Igen...Hagyjuk,majd kiderül,hogy miért.-mentem közelebb a pulthoz
-Ezt,hogy érted?-kérdezte
-Múltkor sétáltam az utcán és találkoztam egy lánnyal,ő is vámpír és mindent tud ezekről a dolgokról.-mondtam
-Értem...el megyek tojásért!-mondta Harry és megcsókolt
Kiment az ajtón és én addig felhívtam Katy nevű lányt akiről Harry-nek meséltem.Azt mondta,hogy délután menjünk át és mindent elmagyaráz.Leültem a nappaliban lévő kanapéra és bekapcsoltam a TV-t.Néztem egy sorozatot ami nem igazán érdekelt,egyszer csak egy kép villant be.Én voltam az amint éppen egy kórházban vagyok és Harry velem volt.Utána egy kisbabát láttam amint egyre jobban növekedik és végül egy lányt láttam aki velem ült ezen a kanapén
Őt láttam:

Tudtam,hogy mit jelent ez,de azt nem tudtam,hogy hogyan mondjam el neki.
-Megjöttem!-szólt hozzám Harry
Azt hiszem,hogy még nem kéne elmondanom neki,mert baj lehet belőle.

Szeretlek

Sziasztok!Hoztam új részt!Jövő héten ne számítsatok részre "családi"(ha még lehet családnak nevezni azt ahol élek)na szóval "családi gond" miatt nem leszek!De addig is jó olvasást!







-Mit tegyünk?-kérdeztem mosolyogva Harry-t
-Van egy meglepetésem,gyere utánam!-mondta és megfogta a kezem
Kézen fogva sétáltunk London üres utcáin.Most szebbnek láttam az egészet,az utcákat,a várost és a kis patakokat is.Egyszer csak egy kis parkba értünk amik gyertyákkal voltak kivilágítva,Harry egy esti pikniket szervezett nekünk.
-Te előre tudtad,hogy igent mondok?-kérdeztem a helyet csodálva
-Megéreztem.-mondta és leültünk a földre
-Szeretlek!-mondtam
-Én jobban.-mondta majd megcsókolt
Olyan tökéletesnek éreztem mindent,arra lettem figyelmes,hogy Harry a szemeimet nézi.
-Mi az?-nevettem el magam
-Amikor a szemedbe nézek,el sem tudom hinni,hogy egy kincset tartok a kezemben.Téged!-mondta és megfogta a kezem
-Úgy vártam arra,hogy ezt kimond.-mondtam
-Mihez lenne kedved?-kérdezte mosolyogva
-Annyi mindent nem csináltam még.-nézem mélyen a szemébe
-Nézted már a csillagokat a földön fekve?-kérdezte
-Azt hiszem itt az ideje.-mondtam

Az ég gyönyörű volt.Megtaláltam életem szerelmét,őt sosem veszítem el!
-Ariana!-kelt fel Harry idegesen
-Mi az?-keltem fel,félve,hogy ismét elveszítem
-Semmi.-nevetett
-Hé ez rossz vicc volt!-döntöttem el Harry-t
A földön fekve Harry-re nézve rájöttem,hogy nem kell nekem más,csak ő.

-És most mi lesz?-kérdeztem
-Együtt leszünk.-jelentette ki
-De mégis meddig?-kíváncsiskodtam
-Örökké és tovább.-mondta
Végre valóra váltak az álmaim!Már nem keresem a boldogságot mert éppen életem értelmét tartom karjaim közt.

Döntsd el,hogy mit akarsz!

Sziasztok!Nem lett meg a 2 komi,de sokan szavaztatok oldalt és lett 3 "imádom" is,szóval hoztam új részt!De,most tényleg 2 komi után jön új!
Remélem tetszik!jó olvasást!





Mosolyogva keltem fel a földről,miután Harry megcsókolt.Minden lehetséges indok megfordult a fejemben amit kitalálhat,de egy ami az összes előtt volt az,hogy szeret.
-Harry,tudod te,hogy mit akarsz.-törtem meg a csendet
-Nem,dehogy is!-válaszolt
-Harry elegem van!Egyfolytában játszol az érzéseimmel,egyszer szeretsz-egyszer nem!Döntsd el,hogy mit akarsz!-kiabáltam vele és elindultam
-Most hova akarsz menni?-kiabálta utánam
-El az országból!Még ma elindulok!-mondtam és egyenesen haza indultam
A legmesszebbre kell kerülnöm Harry-től.A legjobb megoldás a költözés volt,Hope remélem megérti.Mérgesen gyalogoltam tovább,amikor megláttam Harry-t előttem.
-Te,hogy kerülsz ide?Ott hagytalak az utca végén.-kérdeztem 
-Tudod,a vámpírok gyorsak!Mégis hova akarsz utazni?-kérdezte Harry halkan és félve
-Semmi közöd hozzá!-kiabáltam majd félrelöktem
Most gyors vagyok ezért villám gyorsan haza értem.
Dühösen nyitottam ajtót,majd becsaptam magam után,mire Hope felkelt
Egyenesen a szobámba rohantam
-Hát te mit művelsz?-jött be a szobámba Hope,meglátva,hogy csomagolom össze a ruháimat
-El kell mennem egy kis időre!-válaszoltam
-De mégis hova?-kérdezte
-Paris-ba,ott senki nem talál rám,főleg Harry nem!-mondtam és tovább pakoltam
-Szóval megint Harry a baj.-nézett le a földre
-Igen.De pár hét és vissza jövök.Ígérem.-mondtam és a bőröndömet kivittem a nappaliba
-Hiányozni fogsz.-mondtam neki
-Te is nekem!-mondta és megölelt
Fél óra múlva el kell indulnom,hogy elérjek a hajnali 5 órás gépet.Beleőrülök a várakozásba,már jó lenne a hátam mögött tudni London-t.
-Indulnom kell,majd hívlak,ha felszálltam a gépre.Szia!-köszöntem el Hope-tól
-Szia!-mondta és becsukta az ajtót
Nem kellett taxi,mert gyors voltam és szinte 5 perc alatt kiértem a repülőtérre
-A Paris-i repülőgépek 20 perc múlva felszállnak,kérem legyenek türelmesek.-hallottam meg a hangot és leültem egy padra
Magam elé bámultam és néztem a padlót.Sokat gondolkodtam Harry-n és Hope-on. Egyszer csak azt láttam,hogy elém állt valaki.
-Kövessük el a tökéletes bűntényt. Én ellopom a szíved, s Te ellopod az enyémet!-szólalt meg az ismerős ember,Harry az

-Szóval?-kérdem,mert azt akartam,hogy ő mondja ki
-Szeretlek Ariana!Veled képzelem el a jövőt.Megtisztelsz azzal,hogy leszel a barátnőm?-kérdezte Harry
-Igen.-mondtam és átöleltem majd megcsókoltam
-Akkor mégsem utazol?-kérdezte
-Nem.-nevettem el magam

Fordulat

Sziasztok!Hát kicsit szomorú voltam,hogy lett 1 "rossz lett" szavazás,de viszont lett 2 "imádom" is.Oldalt még mindig lehet szavazni!Jó olvasást!
2 komi után jön a kövi rész. :)












-Hmm...-mosolyodtam el
-Menj el innen.-suttogta Harry a fülembe
-Miért?-néztem rá értetlenül
-Mert én nem szeretlek!-mondta ki nehezen
-A tekinteted nem ezt mondja.-válaszoltam
-Nem tudom,hogy mit akarok.-hajtotta le a fejét
-Szeretlek.-mondtam halkan
-Kérlek menj el...-mondta és rámutatott az ajtóra
Nem szerettem volna,de kimentem szobája ajtaján.Szomorú voltam,mert nem erre a válaszra számítottam.Azt hittem,hogy ő is szeret engem.
-Na,mi volt?-kérdezte Zayn
-Semmi közöd hozzá.-válaszoltam nem túl kedvesen
Miután kirohantam a házból,Harry ablaka elé mentem.Benéztem,Harry éppen az ágyon ült és nézett le a földre.Elindultam hazafele,sétálva,mert nem hoztam pénzt se buszra,se taxira.
Fél óra múlva hazaértem,Hope nyitott ajtót.
-Na,hol voltál?-kérdezte
-Harry-nél.-válaszoltam lehajtott fejjel
-Mi?Te megőrültél?Ariana,most már ő is vámpír,meg is ölhetett volna...-kiabált velem Hope
-Nem érdekel!-válaszoltam
-Amúgy neked nem kéne vadásznod?Csak,mert éhen fogsz halni.-mondta
-Hova menjek,úgy,hogy ne tűnjön fel senkinek?-kérdeztem
-Menj a 3.utca 9/b sarkához.Ott sok gonosz ember van,szóval nem teszel rosszat.-mondta az ablakon kinézve
-Oké.Már úgyis sötétedik.-mondtam
-Mikor indulsz Ariana?-kérdezte Hope
-Most.-válaszoltam és elindultam,ki a sötétbe
Már egy ideje gyalogoltam, a 3.utca 9/a saroknál jártam.Láttam egy embert aki magányosan ott sétált részegen.Ő lesz a mai áldozat.Tudtam,hogy szörnyűséget követek el,de nem érdekelt.Mögé osontam és hegyes fogaimat a nyakába mélyesztettem.

Már meghalt az ismeretlen férfi,de valaki akkor is elrántott és lenyomott a földre.Nagyon erős volt az illető.
Ariana!.nézett rám egy ismerős arc,Harry volt az
-Mit keresel itt Harry?-kérdeztem
-Meg akarlak védeni!Nem lehetsz gonosz,te jó ember vagy!-válaszolta
-Hagyj békén Harry!-kiabáltam
-Nem.-mondta
-Miért olyan fontos ez neked?-kérdeztem értetlenül
-Mert szeretlek!-válaszolta és egy csókban forrtunk össze...

Mégis meddig akarsz kerülni engem?

Sziasztok!Meghoztam a 6. részt!Bocsi,hogy sokat kellett várni.Remélem tetszeni fog!Jó olvasást!






Nem tudtam,hogy mit csinálok,de megtörtént!Senkinek sem fogom elmondani,mert nem tartozik rájuk.Beszélnem kell Harry-vel.
-Hope!-szóltam és elindultam a szobámba
-Igen?-kérdezett vissza
-El kell most mennem!Milyen ruhát vegyek fel?-kérdeztem
-Hova mész?-kíváncsiskodott Hope
-Majd egyszer elmondom neked.-mondtam és elkezdtem kutakodni a szekrénybe
Ezt a ruhát vettem fel:

Illik a hangulatomhoz.Sötét és nem túl feltűnő.El kell mennem Harry-ék házába.
-Szia Hope,majd később jövök.-kiabáltam és kimentem az ajtón
-Szia.-köszönt el
Az elő már elállt ezért sétálva mentem.Vártam a találkozást Harry-vel. Még egyszer bocsánatot szerettem volna kérni tőle.Ha megbocsájtana nagyon hálás lennék neki,bár ennek kicsi az esélye.Úgy fél óra sétálás és gondolkodás után oda értem a ház elé.Megálltam az ajtó előtt.A félelemtől nem mertem bekopogni.Végül rávettem magam és kopogtam az ajtón.
Egy fekete hajú  fiú nyitott ajtót.Azt hiszem Zayn a neve.
-Szia. Harry itthon van?-szólaltam meg
-Miért keresed?Már tönkretetted az életét.-mondta és hátranézett
-Itthon van vagy nincs?-kérdeztem
-A szobájában van.-mondta és beengedett az ajtón
A szobája felé vetettem az irányt és bekopogtam.
-Gyere!-szólt ki egy hang
-Szia Harry!-léptem be az ajtón
-Na most indulj meg kifele.-mondta és elkezdett kifele tuszkolni
-Nem!Harry én nem megyek el addig amíg meg nem hallgatsz!-kiabáltam
-Jó!Kapsz 10 percet.-mondta
-Harry!Én nagyon sajnálom!Nem lett volna szabad megharapnom téged.Féltem,hogy te is bántani akarsz,mint az a fiú.-mondtam
-Soha nem bántanálak.-válaszolta
-Pedig megérdemelném!Tessék azt csinálsz velem amit akarsz!Meg is ölhetsz!-mondtam és becsuktam a szemem
Egy pár másodperc múlva nem a fájdalmas halált,hanem kettő puha ajkat éreztem az enyéimen.Igen,megcsókolt

5.Néha egy sajnálat kevés!

 Sziasztok!Meghoztam az 5.részt!2 komi után jön a kövi rész :)!Remélem tetszik!Jó olvasást!





Borzasztó volt Harry-t így látni.Nem tudom,hogy miért,de azt kívántam,hogy hadd vegyem át az ő fájdalmát.Rossz dolgot tettem,mintha egy ördög lenne a testembe.Mit tegyek?Fel kell hívnom Hope-ot!
-Hope!Gyere gyorsan haza!-kiabáltam a telefonba,ő válaszolni sem tudott mert kinyomtam a hívást
Hosszú ideig vártam,de egyszer csak csengettek.Kíváncsi voltam,hogy ki lehetett.Reméltem,hogy Hope,ő tudná mit kell csinálni!
-Ki az?-szóltam ki remegő hangon
-Hope vagyok.-mondta
Kinyitottam az ajtót,megöleltem és a szobába vezettem.
-Miért hívtál?-kérdezte kíváncsian Hope
-Szörnyű dolgot tennem!Megharaptam Harry-t.-mondtam könnyekkel szememben
-Mit csináltál?Hogyan?-kérdezte 
-Elkezdte csókolgatni a nyakam.Bevillantak a képek a buliról.Megijedtem.-mondtam sírva
-Semmi baj.Nézd Harry felébredt!-mondta és ott hagyott kettesbe vele
Hope kiment a szobából.Kifele megbökte a hátam,jelezve,hogy vigyázzak.
-Harry!Nagyon sajnálom!-öleltem volna meg,de ellökött magától
-Ne érj hozzám!Tönkre tetted az egész életemet!-kiabálta mérgesen
-Nem direkt volt!-mondtam könnyezve
-Szerinted érdekel?Utállak,soha többé nem akarlak látni!-kiabálta és kilökött az ajtón
A szobája ajtaja előtt sírtam. Hope sehol sem volt,hiába kerestem.Megfogtam a táskámat,kimentem és hívtam egy taxit.Amíg a láthatáron sem volt,az esőcseppek koppantak hideg,kemény arcomon.Mikor megérkezett a taxi beültem.Nem volt hosszabb az út 20 percnél.Haza értem,egyből átöltöztem kényelmes ruhába.Bebújtam az ágyba és sírtam,mert nem tudtam abbahagyni.Ajtó nyitódásra lettem figyelmes.
-Ariana itthon vagy?-kérdezte Hope
-A szobámban vagyok.-mondtam
Hope bejött és leült az ágyra
-Minden rendben lesz Ariana.-mondta
-Nem semmi nem lesz rendben!Tönkre tettem egy ember életét.Borzalmas ember vagyok!-mondtam kiabálva

Kiszálltam az ágyból és berohantam a fürdőszobába,az ajtót bezártam magam után.
Elővettem egy kis dobozt.
Kivettem tartalmát és olyat tettem amit nem lett volna szabad.

Talán egyedül vagyok ebben a nagy világba?

Sziasztok!Nagyon köszönöm a komikat.

Bocsi,hogy sokáig nem volt új rész...ott a suli és a 2 egyszerre nem megy.De hétvégén mindig lesznek részek!Jó olvasást

*Ariana szemszöge*

Felébredtem az álomból,mely rabként fogvatartott.Láttam és hallottam,hogy mi történik körülöttem,de se beszélni se mozogni  nem tudtam.Már amikor azt hittem,hogy örökké így maradok,egy kéz felhúzott és leöntött egy pohár vízzel.Hatásos volt...

-Ariana jól vagy?-kérdezte a fiú

-Te ki vagy?-húzódtam ki erős kezeiből

-Harry.-mondta 

-Hol vagyok?És Hope hol van?-kérdeztem és megláttam ,hogy itt van ő is

-Hope!-odamentem hozzá és megöletem

-Menjünk haza.-mondtam neki

-Nem lehet,nézz magadra!Vörös szem és a többi.-mondta

-De miért van ez?Nem értem.-mondtam és leültem az ágyra

-Emlékszel a tegnap estére?-kérdezte egy szőke srác

-Igen,de néhol homályosan.-mondtam 

-Elmesélnéd?-szólalt meg Hope

-Megpróbálom.-jelentettem ki

Elindultunk a konyha asztaloz amit köze ültünk.Előre tudtam,hogy fájdalmas lesz elmesélni.Még rágondolni is az.Legyőztem könnyeimet és belekezdtem.

-Este mentünk bulizni Hope-al. Táncoltunk,ittunk,odajött 2 srác az egyik elhívta Hope-ot és ő vele ment.Én a másikkal voltam,bevitt a mosdóba és elkezdte csókolgatni a nyakamat,de hirtelen megharapott.Innentől már csak a fájdalomra emlékszem.-mondtam sírva

-Ez borzasztó.-mondta az egyik srác

-Vámpír vagy.-mondta remegő kézzel Harry

-Félsz tőlem?-kérdeztem

-Igen.-jelentette ki

-Ariana nekem most mennem kell a nagymamámhoz.Nem baj?-kérdezte

-Nem,dehogy is.Menj csak.-válaszoltam és ő el is ment

-Nekünk van egy dolgunk egy helyen.-mondta a szőke srác és elindultak 4-en,Harry-t itt hagyták velem

Közeledni kezdtem Harry felé,de ő csak hátrált.Mikor neki ütközött a falnak,megállt.Én tovább mentem,szinte már összeért az orrunk.Megcsókoltam,a csók leírhatatlanul édes volt.Elkezdte levenni a pólóját.Odaértünk az ágyhoz,szépen lassan eldöntött és rám mászott.Csókolgatni kezdte a nyakam,ami először még jól esett,de utána eszembe jutott az az este.Akkor még nem tudtam ellene tenni,most pedig igen.Megharaptam Harry-t.Ő csak ordítozott.

-Úristen Harry sajnálom!-kiabáltam

Változás

Sziasztok!Köszönöm a 2 komit!Mivel ilyen cukik vagytok,hogy lett 2 komi is ezért hamarabb hozom ezt a részt!Jó olvasást! :)

*Ariana szemszöge*

Éreztem minden egyes szívdobbanást,egyre lassított.Éreztem ahogy megfagy bennem a vér. Lehűlt a testem,itt már azt éreztem,hogy közel a vég,de akkor a nyakamon a sebek elkezdtek beforrni.Nem tudtam,hogy hol vagyok,csak a kínzó fájdalmat éreztem ami kezdett eluralkodni a testemen.

*Hope szemszöge*

-Mi a neved?-kérdeztem a sráctól aki segített nekünk

-Harry.-válaszolta és felkapta Arianat

-Hova viszed?-nyúltam utána

-Haza.Ott majd kitalálunk valamit.-mondta és kimentünk a mosdóból

Elsétáltunk a kocsi-ig és beszálltunk.Én hátra ültem Ariana-hoz,Harry pedig vezetett.

Nem kellet sokat kocsikázni csak 2 utcát.Odaértünk egy gyönyörű nagy házhoz.

-Itt laksz?-kérdem

-Igen.Nyisd az ajtót.-mondta és ide dobta a kulcsot

Kinyitottam és ő felkapta Arianat,majd bevitte.Belül is óriási volt a ház,a nagy csodálkozásban észre sem vettem,hogy ő mer bevitte Arianat egy szobába.Utána mentem.

-Ennyi?-kérdem,de ő csak értetlenül nézett rám

-Itt hagyjuk és akár meg is halhat.-tettem hozzá

-Nem tudom,hogy mit csináljunk.-bökte ki Harry

Abban a pillanatban ahogy ezt kimondta,belépett 4 helyes fiú azon az ajtón.

-Harry!Ő ki?-kérdezte az egyik fiú

-A buliban találkoztunk,a barátnőjével baleset történt.-mondta Harry

-Milyen baleset?-kérdi egy másik fiú

-Megharapták és kómába van.-mondta

-És most hol van?-kérdik a fiúk

-A szobámban.-jelentette ki

A fiúk bementek Harry szobájába.

-De nincs semmi harapásnyom a nyakán.Vak nem vagyok.-mondta az egyik fiú

-De ott volt.Talán kezd gyógyulni.-mondta Harry

Ahogyan ezt kimondta,Ariana szeme kinyílt de nem a szokásosan,hanem gyorsan és a szemei tűzvörösek voltak,mintha lángoltak volna.

A buli

Sziasztok kedves olvasóim :)
Sajnálattal nézem,hogy nincsen komi.De annak viszont nagyon örülök,hogy már is van 2 feliratkozóm és a chat-be írtatok!Legalább 1 komi után jön a kövi rész.Jó olvasást! :)




Már elkészültünk a bulira.Ki voltunk sminkelve és a ruhát is felvettük már.
-Ma nem szeretnék részeg lenni.-mondta Hope
Erre én nem tudtam mit reagálni csak hangos nevetésbe törtem ki.
-Most mi van?-kérdi
-Csak az,hogy mindig ezt mondod és sose így van.-mondtam
-Most úgy beszélsz mint aki még sose volt részeg.-nevet az arcomba
-Ma jól akarom érezni magam és ehhez kell egy kis pia.-mondtam
-Egy kis pia?-kérdi nevetve
-Menjünk...-mondja
Felvettük a táskáinkat elindultunk az ajtó felé.Beültünk a kocsiba és elindultunk a buliba.25 perc múlva oda is értünk.Amikor kiszálltunk a kocsiból láttuk,hogy rengetegen vannak.Bementünk és oda mentünk a pulthoz.
-Heló!Valami erőset kérünk.-mondta Hope a pultos srácnak
-Ilyen szép lányokkal miért nincs legalább 1 fiú?-kérdi a srác
-Talán ma este már lesz egy normális pasi.-mondtam
Kiadta az italokat.Megfogtuk és egyenesen a táncparkettre mentünk ahol rengetegen voltak.

Rengeteget táncoltunk.Oda jött hozzánk 2 fiú.
Hope és én külön váltunk.Ő elment az egyik fiúval és én is elmentem az egyik sarokba.Az alkoholtól nem tudtunk tisztán gondolkodni.Ha nem lettem volna részeg akkor biztos nem mentem volna el a fiúval.
-Mi a neved?-kérdtem a fiútól
-Stev. A tied?-kérdi
-Ariana.-válaszoltam
-Gyönyörű név.-mondja
-Köszönöm.-mondtam és mélyen a szemébe néztem
Egyszer csak hirtelen megcsókolt.A csókot nem nevezném érzelmesnek,hanem inkább lényegre törőnek.
Megragadta a karom és bevitt a mosdóba.Olyan hirtelen történt minden,hogy nem tudtam gondolkodni.

*Hope szemszöge*
-Meg kéne keresni Ariana-t.-mondtam Gregnek a fiúnak aki velem jött
-Minek?Valószínűleg már halott.Gyere inkább élvezzük az estét.-mondta és megfogta a derekamat
-Mi?Úristen.Hagyj már békén!-rángattam ki magam erős kezei közül
Már mindenhol kerestem,de sehol sem találom.Megnézem a mosdóban.

*Ariana szemszöge*
Stev a nyakamat csókolgatta.Nem tudtam ellenállni...De aztán olyan fájdalmat éreztem,hogy inkább választottam volna a halált.Megharapott.Én sikítottam a fájdalomtól.

*Hope szemszöge*
Megtaláltam őket.A félelemtől nem tudtam mást tenni,lerángattam Ariana-ról és a mellkasába szúrtam egy ollót.Nem vérzett,de meghalt. Ariana pedig csupa vér volt.Ki mentem és segítséget kerestem.Megláttam egy fiút aki elég szimpatikus és megkértem,hogy segítsen
-Szia a barátnőmnek baja esett,tudnál segíteni?-kérdeztem sírva
-Persze menjünk.-mondta
Bevezettem a mosdóba.
-Úristen.-mondta Arianat látva