Nem tudtam,hogy mit csinálok,de megtörtént!Senkinek sem fogom elmondani,mert nem tartozik rájuk.Beszélnem kell Harry-vel.
-Hope!-szóltam és elindultam a szobámba
-Igen?-kérdezett vissza
-El kell most mennem!Milyen ruhát vegyek fel?-kérdeztem
-Hova mész?-kíváncsiskodott Hope
-Majd egyszer elmondom neked.-mondtam és elkezdtem kutakodni a szekrénybe
Ezt a ruhát vettem fel:
Illik a hangulatomhoz.Sötét és nem túl feltűnő.El kell mennem Harry-ék házába.
-Szia Hope,majd később jövök.-kiabáltam és kimentem az ajtón
-Szia.-köszönt el
Az elő már elállt ezért sétálva mentem.Vártam a találkozást Harry-vel. Még egyszer bocsánatot szerettem volna kérni tőle.Ha megbocsájtana nagyon hálás lennék neki,bár ennek kicsi az esélye.Úgy fél óra sétálás és gondolkodás után oda értem a ház elé.Megálltam az ajtó előtt.A félelemtől nem mertem bekopogni.Végül rávettem magam és kopogtam az ajtón.
Egy fekete hajú fiú nyitott ajtót.Azt hiszem Zayn a neve.
-Szia. Harry itthon van?-szólaltam meg
-Miért keresed?Már tönkretetted az életét.-mondta és hátranézett
-Itthon van vagy nincs?-kérdeztem
-A szobájában van.-mondta és beengedett az ajtón
A szobája felé vetettem az irányt és bekopogtam.
-Gyere!-szólt ki egy hang
-Szia Harry!-léptem be az ajtón
-Na most indulj meg kifele.-mondta és elkezdett kifele tuszkolni
-Nem!Harry én nem megyek el addig amíg meg nem hallgatsz!-kiabáltam
-Jó!Kapsz 10 percet.-mondta
-Harry!Én nagyon sajnálom!Nem lett volna szabad megharapnom téged.Féltem,hogy te is bántani akarsz,mint az a fiú.-mondtam
-Soha nem bántanálak.-válaszolta
-Pedig megérdemelném!Tessék azt csinálsz velem amit akarsz!Meg is ölhetsz!-mondtam és becsuktam a szemem
Egy pár másodperc múlva nem a fájdalmas halált,hanem kettő puha ajkat éreztem az enyéimen.Igen,megcsókolt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése